A választójog és más alapjogok kapcsolata

A választójoggal alapjogi megközelítésből a magyar jogtudomány alig foglalkozik. Jelenleg nem érhető el olyan magyar nyelvű szakirodalom, amely a választójog sajátosságait az alapjogi dogmatika eredményeit felhasználva kimerítően bemutatná. A jogi oktatás a választójogot elsősorban az államszervezet keretében tárgyalja, ezért az alapjogi tankönyvek ugyan megemlítik a választójogot, mint politikai részvételi jogot, azonban részletes elemzést csak kivételesen adnak, akkor is inkább szervezeti oldalról közelítve meg a kérdést

Alkotmányjogi panasz mint a politikai részvételi jogok védelmének eszköze

Kevés olyan vitatott jogintézménye van ma az alkotmányjognak, mint az alkotmányjogi panasz. Neves kutatók – köztük korábbi és jelenlegi alkotmánybírák – bírálják a törvényi szabályozást és kiáltanak „valódi alkotmányjogi panaszért”, vagy fogalmaznak meg éles kritikát az Alkotmánybíróság gyakorlatát illetően.1 Jelen tanulmány azonban távol kíván maradni e vitáktól, és kifejezetten a politikai részvételi jogok és az alkotmányjogi panasz intézményének kapcsolatára fókuszál. Az elmúlt 20 évben lezajlott választások és népszavazások nagy számára,2 valamint az érintettek széles körére tekintettel ugyanis igazán meglepő, hogy az Alkotmánybíróság esetjogában csak egy tucat azoknak az ügyeknek a száma, amikor választási vagy népszavazási ügyben fordultak alkotmányjogi panasszal a testülethez. 3 A kevés beadványt ráadásul alacsony eredményesség jellemzi. A panaszok nagy részét az Alkotmánybíróság visszautasította, mert nem feleltek meg az előterjesztés feltételeinek, azaz vagy arra nem jogosult terjesztette be az indítványt, vagy a jogosult még nem merítette ki a rendelkezésére álló valamennyi jogorvoslati lehetőséget. Az érdemében vizsgált ügyek közül egyetlen hozott sikert a panaszosnak: az Alkotmánybíróság az alkotmányellenes jogszabályhelyet megsemmisítette, azonban – erre irányuló kérelem hiányában – a testület nem zárta ki a jogszabály konkrét ügyben való alkalmazását, így egyedi jogkövetkezmény megállapítására nem került sor.4 E tanulmány azt elemzi, hogy milyen kilátásai lehetnek annak a beadványozónak, aki választási vagy népszavazási ügyben keres egyéni jogsérelmére alkotmányjogi panasz útján az Alkotmánybíróságnál orvoslást. A vizsgálat a jelenlegi szabályozásra és joggyakorlatra koncentrál, de a szerény esetjog miatt kísérletet tesz a joggyakorlat lehetséges alakulásának előrejelzésére is. Nincs kizárva, hogy e terület megvizsgálása nem választ ad az alkotmányjogi panasszal kapcsolatos égető kérdésekre, hanem tovább szaporítja azokat

Transparencia y apertura de los tribunales de justicia en el siglo 21. Un problema que vale la pena investigar

At first sight, the transparency and openness of the judicial system does not seem to be a particularly current topic. The most important international human rights documents such as the Universal Declaration of Human Rights, the International Covenant on Civil and Political Rights, the European Convention on Human Rights, and the American Convention on Human Rights guarantee due process (right to a fair trial), including the element of the right to a public trial. In addition, trials have been public throughout previous centuries. As a consequence, the question may be raised whether it is really necessary to deal with the transparency and openness of courts in scientific research. In my paper, I attempt to justify this statement. First, I present the new levels and new elements of the transparency and openness of courts opposite the publicness of the trial. Next, I collect the new arguments for and against the transparency and openness of courts, which arose in the 20th and 21st century. Finally, I enlist some examples where transparency and openness mean a challenge for the courts, legislature, media or general public.A primera vista, la transparencia y la publicidad del sistema judicial no parecen ser temas de particular actualidad. Los textos internacionales más importantes sobre derechos humanos, tales como la Declaración Universal de Derechos Humanos, el Pacto Internacional de Derechos Civiles y Políticos, la Convención Europea de Derechos Humanos y la Convención Americana sobre Derechos Humanos, garantizan la tutela judicial efectiva (derecho a un juicio justo), incluyendo el derecho a un juicio público. De hecho, los juicios han sido públicos desde hace siglos. En consecuencia, cabe preguntarse ¿hasta qué punto es necesario tratar en una investigación científica la transparencia y la accesibilidad de los tribunales? Este artículo busca responder dicho interrogante. En este sentido, en primer lugar presento los nuevos niveles y elementos de la transparencia y la accesibilidad de los tribunales frente a la publicidad misma del juicio. A continuación, enumero las nuevas argumentaciones a favor y en contra de la transparencia y la apertura al público de los tribunales, surgidas en los siglos XX y XXI. Por último, listo algunos ejemplos en los que la transparencia y la accesibilidad presentan un reto para los tribunales, el legislador, los medios de comunicación o el público en general